Válogatott edzőtábor belülről II.

A Guardians csapat néhány tagját az a megtiszteltetés érte, hogy részt vehettek egy tryouton, ahol az egyetemisták mutathatták meg, mit tudnak. A legjobbak ott lehetnek a 2020-as magyarországi egyetemi világbajnokságon.

A csapat defensive tackle-jét, Haiter Györgyöt kérdeztem, mit élt át Székesfehérváron.

Miért jelentkeztél a táborba. Gondolom be szerettél volna kerülni a keretbe, még egyszer megmutatni a nyár végi edzőtábor után, mit tudsz. Sokaknak megadathatott volna ez a lehetőség, de nem éltek vele, te miért?

Először is szeretném tisztázni, hogy egyáltalán nem akartam bekerülni. Említetted te is, hogy nyár végén voltam a válogatott előző edzőtáborán, és ez sok mindent megmutatott számomra. Legfőképpen a különbségeket, azt, hogy van még hova fejlődni. Egy vidéki kiscsapatban játszó játékosként nehéz felvenni a versenyt a már szakképesített játékosokkal, a profi edzőkre nagyobb benyomást tenni, mint ők. Ezzel természetesen nem a mi edzői gárdánkat szeretném leszólni. Nekem játékosként rengeteget kell még fejlődnöm, tanulnom ehhez a szinthez. A mostani táborra csak azért mentem el, hogy tanuljak, hogy mondanak-e nekünk valami újat. Egy egyszerű edzésként kezeltem.

Mit éreztél a tábor közeledtével? Hogyan változtak az érzéseid?

Csak ismételni tudom saját magamat, nem volt semmi féle elvárásom ezzel az egésszel szemben. Egy egyszerű hét volt a tábort megelőző. Azért voltam ingerült, mert haza kellett utaznom, azt tudni kell rólam, hogy én utálok utazni. Az a négy óra buszozás nálam felér egy kínzással. Azt az ellenségeimnek sem kívánom. Egyébként semmi különöset nem éreztem. Vártam, izgatott voltam, de semmi extra. Egy teljesen hétköznapi edzésként kezeltem.

Mikor megérkeztetek, megláthattátok a játékoskeretet, edzőket. Milyen volt az első benyomás?

Őszintén szólva, látszott rajtuk, hogy rutinos játékosok, évek óta űzik ezt a sportot. Igazából nem lepődtem meg. Talán a nyári keret erősebbnek tűnt, tekintve, hogy ott voltak olyanok, akik korábban a felnőtt válogatott keretében is szerepeltek. Az is kiemelendő, hogy ők ott két edzőtábort nyomtak végig. Igazából pozitív volt, hogy tényleg rutinos játékosok gyűltek össze, akik szeretik, amit csinálnak. Az edzői stáb pedig, hibátlan, szerintem. Jól felkészült, a juniorokkal jól bánó trénerek. Defense oldalról mindkét edzők, akikkel komolyabb kontaktom volt Sződy Ferenc, defense coordinator és Merucza Attila, a defense line edzője is nagyon felkészült, segítőkész, nagy tudással rendelkező trénerek.

Sajnos az edzés elején lesérültél. Mi történt?

Bejött a pech. Úgy látszik nálam az edzőtábor egy rossz ómen. Nyár végén a gyűrűsujjamat törtem el. Most pedig egy bemelegítés során rosszul léptem. Úgyhogy ezt innen is üzenem. Gyerekek, ne bohóckodjátok el a bemelegítést, és a nyújtást! Mint később megtudtam a gyúrótól, ez egy húzódásból fakadt, hogy annyira merev volt a combizmom, hogy nem engedte a térd ízületemet mozogni. Annyi a lényeg, hogy mindig nyújtsatok le rendesen! Ez a tanulság az egészből.

Mennyire voltál csalódott, így hogy rögtön kiestél az elején?

Inkább azért voltam csalódott, mert ez a sérülés itt, a Guardiansnál egy hét kihagyást von maga után. Most úgy érzem egész jó. Fájni fáj, és használni sem tudom még edzésen. Tényleg az zavar, hogy a rendes csapatomnál ez egy hét kiesést jelent. Mert nagyon jó, nagyon szép ez a tábor, de ne felejtsük el, hogy van egy csapatom. Ez a válogatott, akármennyire is egy életre szóló lehetőség, ez csak egy egyszeri alkalom. A csapat pedig állandó. Elsősorban szerintem egy játékosnak éppen, hogy a nevelő egyesületét kellene tekintenie elsőnek. Isten őriz, hogy én leszóljam a válogatott tagságot, hatalmas dolog. Tényleg csak a legjobbak kerülnek be. Csak annyit mondok, hogy vannak, akik a nevelőegyesületüket tekintik a legfontosabbnak. Én ilyen típusú játékos vagyok. Tehát engem az idegesít, hogy egy hétig megint csak nézhetem a srácokat, és nem edzhetek velük.

Négy óra utazás után gondolom csak kint maradtál megnézni a srácokat, hogy teljesítenek. Hogyan zajlott az edzés? Hogy teljesítettek a guardiansosok?

Mindenek előtt, nagyon büszke voltam rájuk. A hangulat tekintetében látszott a szegedi virtus. Az egész utat végigbeszéltük, és öltözés alatt sem mi voltunk a leghalkabbak. A többiek egy kicsit meg voltak illetődve, az újonnan érkezők nem mertek bohóckodni. Mi voltunk a leghangosabbak, ezt ki merem jelenteni. Dávid kollegám is itt mellettem, látom, hogy egyetért.

Dávid: Aláírom.

Hoztuk a színvonalat. Az edzés alatt végig figyeltem a szegedieket. Defense részről Dávidnak a munkája kegyetlen volt, ahogy azt megszokhattuk tőle. Nagyon jól csinálta. Látszott, hogy két poszton is kellett játszania, és az aréna után is kicsit nehézkes volt a visszaállás nagypályára. De teljesen megoldotta, mind a passz, mind a futás elleni védekezést. A boxban öröm volt látni, Csongit, ahogy gyűri a defense falakat, most a földijeim ellen szólva, de ügyes volt nagyon. Dominik azt hozta, amit vártam. Nagyon szépen belement az összes ütközésbe a boxnál, ha résnyi hely is volt, abba is bevágott. Ahhoz képest, hogy egy vékony, atletikus srácról van szó, elit erőfutóként viselkedett, ami szerintem az edzőknek is tetszett. Kószó, pedig Kószó volt. Nagyon lazán nyomta. Teljesen jól hozta az elkapó posztot. Ahogy láttam, nem ejtett labdát, jól futotta a route-jait, egy az egy ellen pedig remekül megoldotta. Mind a négyen fantasztikusan szerepeltek, nagyon büszke voltam rájuk.

 

A többi játékoshoz képest, hogy látod a teljesítményüket? Elég lesz a bekerüléshez?

Ha egy vonalat kellene húznom a rosszul és a jól teljesítők között, egyértelműen a jól teljesítők közé tartoztak. Voltak kiemelkedően jó játékosok. Az offense falban egy 16 éves bécsi, Vienna Vikingsben játszó srác kegyetlenül mozgott. Ezzel együtt Csongit az offense falak közül a top 3-ba várom. Dávid ott van a legjobb három linebacker között. Dominik a futók között az elit ötben benne van. Kiváló volt a futó mezőny, nem Dominiket szeretném lebecsülni. A kaposvári futó srácon nagyon meglepődtem. Nálad (160 cm) egy fejjel alacsonyabb srác volt, de az ütközésbe nagyon jól belement, Dáviddal is akkorát csattant!

Dávid: Agyrázkódást is kaptam…

Tényleg nagyon jól játszott. Kószó szintén a legjobbak között teljesített. Összességében nagyon meg lehetnek elégedve a teljesítményükkel. Büszkék lehetnek magukra.

Mit gondolsz, az ott szerzett tudásból, az ott látott drillekből mennyit lehet alkalmazni itthon?

Alapvetően ez az edzés kívülről úgy nézett ki, hogy a playbook betanítása volt az első, ki mennyire illik a rendszerbe. Egy edzés alatt nehéz kideríteni, ki mennyire erős a bekerüléshez. Alapvetően nem sok drillben nézték meg a srácokat, hanem egy jól felépített edzésterv alapján jutottak el a playbook sémájának gyakorlásáig, hogy lássák, kihez mennyire passzol ez a játékstílus. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a profi edzőktől rengeteg mindent tanultak a srácok, és úgy gondolom, minden hasznos lehet, amit itt láttak.

Köszönöm szépen!

Nagyon szívesen!

Címkék: riport, guardians