Elérkezett az NFL második hónapja, október. Ilyenkor az NFL kulönösen támogatja a rák elleni küzdelmet. Az év tizedik hónapja egy kiemelkedő játékosra és edzőre emlékezteti csapatát és rajongóit, akinek neve egybeforrt a csapatéval. Ez a Panthers legenda nem más, mint Sam Mills.
A fiatal Sam Mills egy New Jersey-i középiskolában kezdett focizni, ahol a csapattal kétszer is megnyerték a kerületi bajnokságot. Az egyetemek azonban nem voltak tőle elragadtatva alacsony termete miatt. A linebacker ezért egy harmadosztályú főiskolai csapatban folytatta pályafutását, a Mountclair State-en. Itt azonban a legjobbakhoz tartozott, háromszor beválasztották az osztály legjobbjai közé, és ugyan ennyiszer vált New Jerseyben az év legjobb védőjévé. Főiskolai évei alatt 501 tackle-t mutatott be.
Profi pályafutása azonban nem folytatódott valami fényesen. Újoncként a Cleveland Brownsban kezdett játszani, a csapat azonban hamar megvált tőle, szintén alacsony termete miatt. Ezután megpróbálkozott a kanadai ligában is, de ottani pályafutása sem tartott túl sokáig.
Később Mills egy időre szögre akasztotta a stoplisát, és tanárnak állt. Talán örökre ott is maradt volna ha csak, ha meg nem alakul Amerika igen tiszavirág életű ligája, a USFL (United States Football League). Az új bajnokságban remekül játszott, 592-szer vitte le az ellenfélt a földre, és kilencszer szerzett labdát, kétszer lett bajnok. A USFL feloszlása után sok NFL csapat szerződtetett onnan játékosokat, edzőket.
Így került Sam Mills 27 évesen a New Orleans Saintshez. Vele együtt érkezett a csapathoz a felbomlott ligából az új vezetőedző, Jim Mora. Akinek vezetésével a Szentek első győztes szezonjukat produkálták. Ebben a csapatban egy igen különleges linebacker-sor veszélyeztette az ellenfél támadóit. A híres Dome Patrol tagjai, Rickey Jackson, Vaughan Johnson, Pat Swilling és Sam Mills, az egyetlen kvartett a posztjukon, akik közül mind a négyen, ugyanabban az évben jutottak Pro Bowlba.
1994-ben a szabadügynökké vált Millsnek sok választása lehetett volna, mivel végre elismerték tudását. Ő azonban egy új csapatnál, az akkor alapuló Carolina Panthersnél szerette volna tölteni karrierje utolsó évét. Itt, a csapat második szezonjában csoport első lett. És még abban az évben megszerezték Mills és a csapat első play off győzelmét, az 1995-ös bajnokcsapat, a Dallas Cowboys ellen.
Mills 1997-ig játszott. Mikor visszavonult, azt mondta, nem edzőként képzeli el magát karrierje után. Ez a véleménye igen gyorsan megváltozott, ugyanis a Carolina Panthers csapata a linebackerek trénereként kezdte alkalmazni.
Edzői karrierjének utolsó évében bélrákkal diagnosztizálták és az orvosok három hónapot adtak neki. Ebből az évből származik a Carolina Panthers híres mottója: Keep Pounding, azaz soha ne add fel. A csapat a 2003-as szezon rájátszására készült, és lelkesítő beszéde a Dallas Cowboys elleni meccs előtt hangzott el.
„Mikor kiderült, hogy rákos vagyok, két dolgot tehettem: feladom, vagy tovább küzdök. Én harcos vagyok, tovább küzdöttem. Ti is mind harcosok vagytok, küzdjetek.”
Íme csapat néhány tagjának gondolatai a szónoklatról:
„Az egy érzelmes nap volt. Meg akarta osztani a csapattal a történetét, a gondolatait.” (a legifjabb Sam Mills)
„Hihetetlen volt. Libabőrösök lettünk tőle.” (Ricky Proehl, az akkori csapat elkapója)
„Tiszta szívből szólt.” (Kevin Donnalley, a Panthers Guardja)
Az ifjú Mills hűen folytatja apja hivatását, a Panthersnél segédedző.
Azon a napon a Panthers legyőzte a Cowboyst, és a Super Bowlig meg sem állt. Ott a New England Patriots csapata egyetlen mezőnygóllal verte meg a gárdát.
Mills a következő szezont is elkezdte a csapattal. Aztán 2005. április 18-án, a jósoltnál egy évvel később, a teste nem bírta tovább, feladta a harcot a rák ellen. Mills negyvenhat éves volt.
A játékos legendára és edzőre a csapat jelenlegi, és volt tagjai meleg szívvel emlékeznek vissza.
„Sam kint volt, és a százyardos sprintjeit futotta edzés előtt. És azt gondoltam: Itt sétálok, sajnáltatom magam, hogy vesztettünk egy pár meccset, és hogy fájdalmat érzek. És elmegy mellettem egy barátom, aki rákban haldoklik. Akkor döbbentem rá, hogy föl kell nőnöm és nagyfiúként viselkednem. Csak tizedannyira szerettem volna olyan lenni, mint Sam”
/Jake Delhomme, a csapat irányítója/
Jake Delhomme
„Egy fiatalember, akit egy ilyen súlyos betegség sújt, és még mindig képes felnézni, és azt mondani, hogy harcolj tovább. A játékosaink tudják és értik, mit is jelent igazán ez a mantra a futballpályán kívül.
/Ron Rivera, a csapat jelenlegi vezetőedzője/
Ron Rivera
Mills mottója, és vele együtt saját maga örökre összefonódott a csapattal. Minden drukker tudja, ki volt Sam Mills. Minden játékos tudja a szájról-szájra terjedő beszédet. És ez mai napig motiválja őket. Mills mezszáma, az 51-es az egyetlen, melyet a franchise visszavonultatott. A stadion előtt, még az életében emelt, bronzszobor emlékeztet a fantasztikus játékosra minden arra járót.
A szobor szeretett stadionjára vigyáz.
2013-ban a csapat felavatta a hatalmas Keep Pounding dobot, melyet minden egyes mérkőzés előtt négyszer megkongatnak, a négy negyedre emlékeztetve. Ez a megtiszteltetés a Panthers linebackerét, Thomas Davist illette, aki méltó módon, tisztességgel őrzi Mills szellemét.
„Az életemet e szerint a mantra szerint élem. Mindenegyes alkalommal, mikor felveszem a mezt, meggyőződöm róla, hogy azok szerint a szavak szerint játsszak.” /Thomas Davis, linebacker/
Thomas Davis elsőként megszólaltatja a dobot
„Thomas Davis elmondta az egész történetet, ahogy Sam kiöntötte a szívét. Mennyit jelentett neki a futball. Akkor és ott megértettem, mit is jelent valójában a „Keep Pounding”. Azt kívánom, bárcsak találkozhattam volna vele.” /A.J. Klein, linebacker/
A „Keep Pounding” egy fajta életérzés Cam Newton szerint.
„Ez nem csak két szó a mezünk gallérjába hímezve. Ez egy hozzáállás, amelyre mindig emlékezni fohunk.”
Mills egész életét e szerint a két szó szerint élte le. Harcolj tovább, ne add fel soha. Mindenki úgy gondolta, túl alacsony, hogy az NFL-ben játsszon. Mills viszont megmutatta nekik, akarattal bármit el lehet érni. Bekerült az NFL valaha volt egyik legjobb linebacker négyesébe. Majd edzőként Super Bowlig vezette a Pantherst. Mills történetének tanulsága tehát az a két szó, mely egybeolvadt a csapattal, a játékossal. Keep Pounding.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
