Túlértékelt, feltűnési viszketegséges, tehetségtelen bohóc. Kapja a megjegyzéseket Cam Newton a gyűlölködőktől. Azonban akik szeretik, csak úgy hívják, Supercam. Ha objektíven nézzük, szélsőséges és megosztó, ugyanakkor eltökélt és inspiráló. A futball iránti szenvedélye viszont mindenképp becsületre méltó.
2015-ben az NFL legjobbjának megválasztott játékos fénykorában rettegésben tartotta a liga bármelyik védelemét passzaival és futásaival. Legrosszabb pillanataiban azonban saját házára jelentette a legnagyobb kockázatot eladott labdáival, sorra hozva ezzel a vereségeket és a fejfájást a szurkolóknak (na, meg persze a fantasy tulajdonosoknak). Igaz, legszebb éveit már maga mögött hagyta, a vezér szerepét még mindig betölti a Carolina Panthersben. Bárhogy is, számomra (és valószínűleg még sokak számára) mindig is az az ember marad, aki bevonzott az amerikai futball gyönyörű, de kegyetlen világába.
A balhés egyetemi évek
Cam Newton főiskolás karrierjét a Floridai Egyetemen kezdte. Ott azonban túl jól érezte magát, letartóztatták egy laptop ellopásáért. Ő pedig kidobta a gépet az ablakon, attól tartva, hogy a rendőrség megtalálja nála a bizonyítékot. Ez azonban nem tévesztette meg a zsarukat, így is bevitték. A vádakat ugyan ejtették, a csapatból és az intézményből is eltanácsolták.
Newton elfelejtett éve az "előképzőben"
Focista pályafutását egy texasi, úgy nevezett junior college-on folytatta. Ez egy olyan oktatási intézmény, ahova azok a sportolók jelentkeznek, akik nem kerülnek be egy egyetemi intézménybe, de szeretnének még egy utolsó esélyt adni karrierjüknek. A meccseken ugyanis megmutathatják a nagyoknak, hogy tudnak ám ők is játszani. Ezzel a legjobbak bekerülhetnek egy magasabb szintű főiskolai csapatba, ahonnan jó eséllyel mehetnek tovább az NFL-be.
A jól kihasznált második esély
Newton 1 évet töltött az “előképzőben” és fel is figyelt rá az Auburn. 2010-ben így ismét az első osztályú egyetemi bajnokságban játszott.
„Nem gondolom, hogy valaki rossz ember lenne amiatt, mert egyetlen hülye hibát elkövet. Mindenki érdemel egy második esélyt. Ha ezt is elszúrja, akkor vége.”
– mondta egy sajtótájékoztatón.
Ezt a második esélyt pedig nem baltázta el. Az Auburnnel 2010-ben megnyerte az egyetemi bajnokságot, illetve kiérdemelte a legjobb játékosnak járó Heisman trófeát.
Ez után az év után már kétségtelen volt, hogy az fogja elvinni a 2011-es játékosbörzén, aki először választhat. Ez nem volt más, mint a Carolina Panthes, ahol épp a kétbalkezes Jimmy Clausen irányított. Egyértelműnek tűnt tehát, hogy Cam Newton itt fogja folytatni pályafutását.
Minden amerikai focista álma egy ilyen kép Goodellel
Azóta kinőtte a zöldfülű kort, egyre magabiztosabb és jobb játékos lett, a csapat pedig egy kitűnő vezért kapott a személyében. Newton nem mellesleg megteremtette az újkori irányító fogalmát. Akinek már nem csak passzolnia kell, muszáj futnia is. A védők elől. Vagy a touchdownért. Azért, hogy kiszámíthatatlanná tegye a játékot. Cam remekül kompenzálja az átlagnál gyengébb passzpontosságát az erős lábaival. De minden egyes alkalommal elgondolkodtatja a defense-t. Karrierje csúcsán pedig mindenki másnál jobban ötvözte a karja és a lába adottságait.
Szárnyalás a profik között
A jó játékkal pedig elkezdett nőni az önbizalma, úgy tűnt, a magas lóról nézi a világot. De érdekes módon egy társától sem hallottunk panaszt az egójára. Sőt, magabiztosságát igyekszik átadni mindenkinek, aki körülveszi. Minden egyes győzelem után hatalmas mosoly ül ki az arcára. Pontszerzésekkor meggyőződik róla, hogy mindenki megkapja az egyénileg kifejlesztett pacsit, az összes új társára különleges becenevet aggaszt, az edzéseken pedig csapatépítés gyanánt a pálya közepén piknikezik a többi irányítóval. Virít róla: tökéletes vezetője és motivátora a Carolina Panthersnek.
A szokássá vált közös ebéd az irányítókkal
A csapattársai iránti tiszteletét és szeretetét nem mutatja jobban más, mint a kapcsolat, amit a legkedvesebb célpontjával, Greg Olsennel épített ki az évek során. A tight end egy évvel az irányító előtt, 2010-ben került a csapathoz, majd 9 évvel később egy szezonban is rúgta ki őket a Carolnia. (Olsen 2020-ban még játszott a Seattle Seahawksban, majd visszavonult. Newton pedig egy egyéves New Englandi kitérőt követően most ismét a Panthers mezét hordja.) Együtt töltött éveik alatt Olsen az első játékos lett a pozícióján, aki 3 egymást követő idényben is 1000 yardnál többet tudott szerezni. Newton pedig mindig alig várta, hogy Greg felépüljön a sérüléséből: „Nemsokára visszakapom a haveromat!” – nyilatkozta izgatottan egy mérkőzés előtt. Olsen rendkívül hálás volt Newtonnak azért, ahogy a karrierje alakult: „Ő a legjobb dolog, ami velem történhetett a pályán és azon kívül is.” – mondta kedvenc csapattársáról a tight end, visszavonulása után. A két játékos együtt bombasztikus duót alkotott, a Brady-Gronkowski páros árnyékában szépen csöndben azért ők is rekordokat döntöttek és szárnyaltak a pályán.
A szétválaszthatatlan duó
Newtonnak tehát kétségtelenül akkor volt a legjobban a játék, mikor Olsen ott állt mellette a pályán. Ha pedig a gyepen remekül érzi magát, ezt tudatja az ellenfelekkel is. Minden egyes pontszerzés vagy szép megmozdulás után ünnepelteti magát. Sokszor supermant is imitálva, innen a becenév. Persze, kérdéses, mennyire marad a sportszerűség határain belül, mikor ezt a táncot a védelem játékosainak orra előtt lejti. Nem egyszer borultak már ki (jogosan) a provokáción. De úgy tűnik, a bíróknak még belefér, büntetést ugyanis eddig még megúszta.
Az a bizonyos ünneplés
Sokszor nemcsak cselekedeteivel, hanem szavakkal is bosszantja az ellenfelet. Legleleményesebb odaszólása nem is történt olyan régen. 2018-ban a Green Bay Packers-szel játszottak egy mérkőzést, amikor Clay Matthews úgy gondolta, tudja a Panthers következő taktikai húzását. Ki is adta az utasítást a csapattársainak, hova álljanak, hogy meg tudják fogni a támadást. Cam erre csak annyit szólt: „Sokat videóztatok, mi? Akkor ezt nézzétek!” – És meg is dobta a touchdownt.
A legmegosztóbb pillanatok
Öröm a 2015-ös NFC föntő közepette
Van azonban egy jelenet, ami sokakat kiakasztott. Jó páran emlékezhetünk a 2015-ös szezonra, mikor a Panthers és Newton is szárnyalt, a Super Bowlig meg sem álltak. Az Arizona elleni elődöntőn pedig már jóval a mérkőzés vége előtt eldőlt, 2004 után először fognak megküzdeni a Lombardi trófeáért. Amíg a védelem a pályán volt, az irányító összehívta a társakat, hogy pózoljanak a képek kedvéért. Fülig érő mosollyal várták, hogy lefújják a mérkőzést és átvegyék az NFC győztesének járó díjat. Ez morálisan jócskán megkérdőjelezető. Mennyire tesz jót a csapatnak, ha korán ünnepelteti magát? Mennyire sportszerű ez egyáltalán? A jó öreg karma be is ütött a Super Bowlon. A Denver Broncos hatalmas kiütéssel szerezte meg a Lombardi trófeát. Sem Newton, sem a Panthers nem adott bele apait-anyait. Túl korai volt az az öröm.
Érzelmek a vesztes döntő után
Az évek során Cam Newton megmutatta, ki is ő valójában, egyéniségét egyre jobban kibontakoztatta, mégpedig az öltözködésén keresztül. Egyre cifrább ruhaneműk kerültek elő a gardróbból. Színesebbnél színesebb sálak, kalapok, lábbelik. Elmondása szerint soha nem viseli kétszer ugyanazt a darabot. (Ez pazarlásnak tűnhet, a ruhákat azonban elárverezi, a befolyt összegből pedig jótékonykodik.) A cifra összeállítások minden ízléses ember szemét kiszúrják: viselt már virágos overált, szőrös és sajt-cipőt is, egy cifra fejfedő pedig soha nem maradhat le. Kétség sem fér hozzá, sokszor túlságosan is extravagáns a megjelenése.
Erre már szavak sincsenek
De az élet nemcsak játék és mese...
Az óta 2015-ös vesztes Super Bowl óta jött a mélyrepülés. A jól ismert vigyor egyre többször alakult át egy nagyon kedvtelen tekintetté, ami azt jelenti, a játék nem Newton kedve szerint alakul. Ekkor csöndben ül a kispadon a semmibe vagy a videófelvételekbe meredve. Nem bírja a vereséget, a kudarcot. És igen, valóban olyan, mint egy gyerek: utál veszíteni. “Nem azért játszunk, hogy versenyezzünk. Azért játszunk, hogy nyerjünk.” - nyilatkozta egy sajtótájékoztatón. És sokszor egy-egy rossz meccs után magára vállalja a vereséget (még akkor is, ha nem feltétlen ő a bűnbak). Soha nem keresi a kibúvókat. Bárhogy alakuljon, ezt a felfogást nem vehetjük el tőle. “Semmi kifogás, csak a munka” - áll minden egyes közösségi médiás posztja végén.
Ettől az arckifejezéstől minden Panthers drukker tart
A rossz teljesítmény és sérülései miatt a Panthers meg is vált tőle két évvel ezelőtt. Egy új csapatot kezdtek el felépíteni. Az utóbbi 2 évben Kyle Allentől kezdve Sam Darnoldig több irányító fordult meg a charlotte-i stadionban, mint az azt megelőző évtizedben. Newton pedig New Englanben kereste az újjászületés lehetőségét. Ez a különválás egyik félnek sem kedvezett igazán. Cam nem igazán tudott beilleszkedni Belichick rendszerébe, karrierje legrosszabb szezonját produkálta 2020-ban. A Panthers-nél pedig sokszor úgy tűnt, megtaláltál a csapat következő arcát, azonban pár meccsnyi kecsegtető játék után minduntalan összedőlt a mesevilág. Egy hónappal ezelőtt így megtörtént a második házasság Newton és a Carolina között. A rajongók ujjongása közepette megbújt egy-egy kérdés. Működni fog ez? Tényleg jó lesz? Három meccset követően látszik, jogosak voltak az aggodalmak. Nem hozta azt az átütő sikert az egyesülés, mint azt sokan várták volna: sorra jöttek az interceptionök, és egy pár remek futástól eltekintve Newton árnyéka a 2015-ös, sőt, az újonc önmagának is.
Ha nincs fal, játék sincs
Azonban ez a borzalmas játék nem csak az ő hibája. Karrierje során talán soha nem adatott meg neki, hogy egy minőségi keretben játsszon, mégis sikerült pár szezonon át elit szinten teljesítenie. Ő miatta sikerült a Panthersnek éveken át a rájátszás ajtaján kopogtatnia. Azonban most már nem megy egyedül. Kell a támadó fal, hogy megvédje. Kell egy biztos kezű elkapó, akinek bármelyik pillanatban vakon odadobhatja a labdát. És persze kell egy olyan edző, aki olyan játékokat rajzol fel, amivel a lehető legnagyobb segítséget megadja irányítójának. Már nagyobb szüksége van egy csapatra, mint a csapatnak őrá.
A 2015-ös szezon MVP-je
Newton az NFL egyik legmegosztóbb játékosa és személyisége. Sok pozitív és negatív rekordot állított be az évek során. Az öltözködése és a táncai pedig beleégtek minden focirajongó retinájába, jó és rossz értelemben is. Még mindig a legjobb irányítók között van? Már nem. Tud olyan teljesítményt nyújtani, mint egy kezdő irányító? Kétségtelen. Van olyan jó, mint fénykorában? Messze sem. Még mindig vezéregyéniség? Határozottan. Beírta magát a liga történetébe? Pozitív és negatív értelemben is. Lesz még valaha egy Cam Newton az NFL-ben? Kötve hiszem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.