FaceMask

Sokaknak lehet zavaros ez a sport. A barátaim többsége, akik nem űzik vagy nézik a focit, azt mondja unalmas. Ez főként azért lehetséges, mert nem ismerik a szabályokat. Nekik írom most ezt a cikket, hogy megértsék, mi is rejlik az ácsorgással töltött percek mögött. Akik ismerik már a játék lényegét, kérem, legyenek elnézőek.

A pálya egy 100*53 1/3 yard játékterületből, valamint a két végén elhelyezkedő célterületből áll. A célterületek, azaz end zone-ok egy-egy 10 yardos meghosszabbításai a pályának. Így a játékra 120*53 1/3 yard áll rendelkezésre. A nézők, játékosok és játékvezetők dolgát is segíti a pálya vonalazása. Minden egyes yardot megjelölnek, valamint minden ötödiket, egy-egy pályát keresztben átszelő egyenes tesz még feltűnőbbé. Minden tizediket meg is számozzák az end zone-októl a félpályáig. A pályák felfestése színesebb, mint a labdarúgásban. Itt az end zone-okban a hazai csapat neve áll annak színeivel felfestve. A félpályán pedig az adott csapat vagy a liga logója virít.

A játék idő négyszer 15 perc, mely közül az elsőt és a másodikat, valamint a harmadikat és a negyediket egy pár perces szünet választja el egymástól. A második és harmadik negyed között viszont 12 percük van a játékosoknak, hogy kifújják magukat. A csapatoknak félidőnként (2 negyedenként) három időkérésük van, melyet bármikor kikérhetnek. A játékóra minden egyes szabálytalanságot és sérülést követően megáll, valamint akkor is, ha a labda vagy a labdát hordó játékos a pályán kívülre kerül. Ezért is lehetséges, hogy az egyórás tiszta játékidőből 2-3 óra lesz a meccs tényleges hossza.

Minden csapatnak van egy-egy támadó, védekező és speciális egysége, minden egység 11 emberből áll, tehát egyszerre 22 ember tartózkodik a pályán. A támadó egység, azaz az offense feladata az, hogy a labdát az ellenfél célterületére juttassa futva illetve passzolva. A védekező, azaz a deffense feladata, hogy ezt megakadályozza. Tehát egy meccsen az egyik csapat (későbbiekben A) támadó és másik csapat (későbbiekben B) védekező egysége van fent a pályán. A speciális egység azoknál a szituációknál játszik, amikor rúgásokat alkalmaznak, melyet később fogok részletezni.

Az A csapat offense a pályán van, ők megpróbálják átjuttatni a másik csapat térfelére a labdát, azon belül az annak a végében lévő célterületre, vagyis end zone-ba. Ezt minimálisan 10 yardos egységekben tehetik meg. Négy próbálkozásuk van teljesíteni ezt a 10 yardot. Ha sikerül, az first down, vagyis folytathatják a támadást a pontszerzés reményében. Ha nem, a B csapat támadóegysége veheti át a támadást onnan, ameddig az A csapat támadó egységének sikerült eljutni.

Ha az A csapatnak a 4. kísérletre sok yardot kell megtenni (1-nél többet) és közel vannak a saját célterületükhöz, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy a B csapat támadóegysége minimális erőfeszítéssel pontokat tud szerezni. Itt jön a képbe a speciális egység. Ilyen esetben az A csapat speciális egysége jön fel a pályára, egy punttal (ez a kapus kirúgáshoz hasonlít a legjobban). Ezzel a rúgással az a cél, hogy minél messzebbre juttassák a labdát. A B csapatnak is a speciális egysége van fent a pályán, a játékosok között van egy úgy nevezett visszahordó, aki szó szerint tárt karokkal várja a labdát, hogy azzal a lehető legközelebb fusson az A csapat end zone-jához.

Az amerikai fociban többféle pontszerzési lehetőség van, a nehézségnek megfelelő pontértékkel.

Az első és legfontosabb a tochdown. Minden csapat erre törekszik. Hogy megkaphassák az érte járó 6 pontot, az A csapat támadó egységének be kell juttatnia a labdát a B csapat célterületre passzal illetve futással. A pont akkor ér, ha a játékos a labdát az end zone-on belül birtokolja. A B csapat védelme is szerezhet touch downt, ha az A csapat elpasszolja a labdát, vagy a B csapat védelmének sikerül egy játékos kezéből kiszedni a labdát és azt sikeresen visszajuttatni az A csapat célterületére.

A támadó egységnek lehetősége van minden egyes touchdown után kétféle jutalom pontszerzésre. Egyik opció egy 1 pontot érő rúgás a 15 yardos vonalról a pálya végén lévő kapuba (részletesebben lásd, field goal). A másik lehetőség egy nagyobb kockázatot jelentő extra támadás a 2 yardos vonalról, ahol ugyanúgy, mint egy rendes támadásnál, az end zone-ba kell bejuttatni a labdát elsőre. Ezért 2 pont jár.

Ha az A csapatnak nem sikerül megtenne a 10 yardot 3 kísérlet alatt, és elég közel vannak a célterülethez, igen gyakori pontszerzési forma a negyedik kísérlet során a field goal. Ilyenkor ismét a rúgó csapat jön a képbe. Ahol a rúgó játékos megpróbálja a pálya végén lévő, kétágú villára hasonlító kapuba rúgni az elé lehelyezett labdát. Ha sikerül neki, az 3 pontot jelent a csapatnak, ha nem, akkor a B csapat támadó egysége jön a rúgás helyéről.

Van egy pontszerzési lehetőség, mellyel csak a védelem élhet. Ezt safety-nek hívják. A 2 pont akkor jár, ha a támadó egység labdás játékosát a saját célterületén földre viszik.

És végül, de nem utolsó sorban egy harmadik fajta rúgási módszer, mely mára már igencsak kihalt a sportból. ez a drop kick. Az európai focit követők számára ismerős lehet az a kifejezés, hogy valaki dropból, azaz pattanásból lövi vissza a labdát. Itt sincs másról szó. A rúgni készülő játékos holder nélkül várja a labdát. Mikor azt a snapper hátraadja ő leejti a földre, majd rögtön azután, hogy leért rálövi a kapura. A field goalt és extra pontot is el lehet végezni ilyen módon, ugyanakkora ellenértékkel mint a "rendes" rúgásnál.

Remélem sikerült érthetően összefoglalnom a játék lényegét. A későbbiekben írni fogok a posztokról és a szabálytalanságokról is. Ezzel az írással az volt a célom, hogy röviden elmagyarázzam azok számára a játék menetét, akik még nem láttak egy meccset sem. Így leírva kuszák lehetnek a szabályok, de akit érdekel, érdemes olvasás után belekezdeni egy meccsbe, úgy össze fog állni a kép.